Azt hiszem, a világ leghálásabb feladata három napon át mikrofont fogni egy olyan eseményen, mint az Elekiek IX. Világtalálkozója!

Óriási megtiszteltetés és felejthetetlen élmény volt számomra, hogy mindhárom napon én lehettem a rendezvény konferansziéja. Műsorvezetőként az ember mindig kicsit izgul az elején, de ahogy megláttam a tömeget, a sok mosolyt és a nyitott tekinteteket, azonnal elpárolgott minden drukk.

A programok elképesztően színesek és hangulatosak voltak: a fellépők egymásnak adták a színpadot, a közönség energiája pedig egyszerűen magával ragadó volt. Fantasztikus érzés volt a műsorvezetést és a színpadi konferálást úgy végigvinni, hogy minden pillanatban éreztem a közösség összetartását és szeretetét.

A színpadi feladatok mellett a legértékesebb élményt mégis az jelentette, hogy mennyi csupa szív, lelkes és értékes emberrel nyílt alkalmam megismerkedni, beszélgetni a háttérben. Az ilyen pillanatokért éri meg igazán ezt csinálni!

Köszönöm mindenkinek a támogatást, a bíztatást és a rengeteg jó szót – ez a három nap még sokáig velem marad!

Fotók: Gábriel János